Állati oknyomzó

 

A sorozat olyan bűncselekmények hátterét tárja fel, amelyek elszenvedői a veszélyeztetett állatok. Főszereplői a természet iránt elkötelezett emberek, akik sokszor saját testi épségüket kockáztatva tárják elénk, mi történik bolygónkon a természeti kincsekkel, és a kipusztulás szélére sodródott állatokkal. A stáb kamerájával több, magyarországi történetet dolgozott fel, de távoli egzotikus vidékekre is elmerészkedett. Sasok, cápák, bonobók, orrszarvúak és papagájok. Vajon sikerül életben maradniuk?

1. rész Cápauszony kereskedelem 

Bali, Indonézia. Kristálytiszta tenger, hatalmas hullámok: ez a nyaralók paradicsoma.
Látszólag minden idilli. De Sásdi Zsolt dokumentumfilmes túl sok időt töltött a szigeten ahhoz, hogy a látszat megtévessze. A magyar operatőr testközelből örökítette meg korunk egyik legvirágzóbb üzletét, az egész világot behálózó cápauszony kereskedelmet. A profit dollármilliókban mérhető, a cápák száma viszont rohamos csökkenésnek indult. Vajon hová vezet ez a mértéktelen pusztítás?

2. rész Orrszarvú-tülök kereskedelem

2011 júliusában az Europol közleményben figyelmeztetett rá, hogy Európán egy orrszarvú-tülök rablási hullám söpör végig, amelynek hátterében szervezett bűnözői csoportok állnak. Németországban 15, Franciaországban 11, Angliában 8 sikeres rablást hajtottak végre. A rablássorozat alig két éve tart, de ezalatt közel hetven szarvat raboltak el múzeumokból, állatkertekből és magángyűjteményekből. Miután nyugaton kimerítették a lehetőségeket, a bűnözők figyelme Kelet-Európa felé fordult.

3. rész Elefántok végveszélyben

A fenséges Kilimandzsáró lábánál idilli kép fogadja a látogatókat. Ám a látszat olykor csal …
Az ázsiai elefánt, az Elephant maximus külön faj: csak a bikáknak van agyaruk, és körülbelül 50 000 példány él még vadon Dél-Kelet Ázsia dzsungeleiben. Az afrikai elefánt, a Loxodonta africana helyzete rosszabbnak tűnik. Noha napjainkban is még csaknem tízszer annyi él belőle vadon, mint ázsiai rokonából, ám a teheneknek és a borjaknak is van agyaruk, így sokkal veszélyeztetebbek. Az elefánt sport célú vadászata Afrika egyes országaiban, elsősornban a nemzeti parkokat övező vadvédelmi területeken törvényes keretek között folyik. A környezetbiológusok mindenekelőtt az illegális elefántcsont-vadászatot okolják a nagytestű emlősök pusztulásáért; az elefántok agyaráért folytatott hajsza annak ellenére folyik, hogy a veszélyeztetett fajok védelmét szabályozó nemzetközi konvenció, a Washingtoni Egyezmény 1989-ben betiltotta az elefántcsonttal való kereskedést.
Az orvvadászok a becslések szerint a teljes afrikai populáció mintegy 8 százalékát irtják ki évente, tehát 0,6 százalékkal többet, mint az állatokat védő CITES-egyezmény életre hozása előtt. A százalékos arány még riasztóbbá válik, ha tekintetbe vesszük, hogy az 1930-40-es években 3-5 millió, a ’80-as évek végén hozzávetőleg egymillió afrikai elefánt élt vadon, ám mára ez a szám 470 ezerre csökkent. A tapasztalatok szerint a világban gazdát cserélő elefántcsont-rakományok nem szerte Afrikából, sokkal inkább egyazon újra és újra megtizedelt csordákból származnak

4.rész Papagáj kereskedelem

Az Andok lábainál, Peru Dél-Keleti csücskében található a Tambopata  Rezervátum. Ez a trópusi esőerdő több növény- és állatfajnak szolgál élőhelyéül, mint egész Észak-Amerika. A Tambopata Kutatóközpontot több mint 20 éve hozták létre. A környéken élő arapopuláció rengeteg kutatásra nyújt lehetőséget.Az arapapagájok pedig igen népszerűek a madártartók körében, hiszen nagyon intelligens, és gyönyörű, a szivárvány színeiben pompázó papagájokról van szó. Az óriási igény ezek iránt a madarak iránt elindította a lavinát. A papagájok nagy részét teszik ki annak az óriási nemzetközi illegális kereskedelemnek, amely a drog- és a fegyver-kereskedelem után a harmadik legnagyobb a világon.

5.rész Parlagi sas mérgezések

A parlagi sas élőhelyén a 80-as évek óta kedvező változások mentek végbe, így a magyarországi állomány az elmúlt évtizedekben másfélszeresére, 140 fészkelő párra nőtt. A parlagi sas sorozatos mérgezése 2005-ben vette kezdetét, ez a folyamat napjainkban is tart.

 

  • Műfaj: Ismeretterjesztő filmsorozat
  • Film hossza: 10 x 12 perc
  • Narrátor: Vass Gábor
  • Rendező: Lerner János, Molnár Attila Dávid, Kiss Ágnes, Garai Cintia, Stodulka Gábor
  • Producer: Tóth Zsolt Marcell, Molnár Attila Dávid
  • Gyártó: Természetfilm.hu Egyesület

Előzetes

 

Allatioknyomozok

Film

loading videos
Loading Videos...

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás