Élmény a levegőben – gyrocopter sétarepülés
Repülj gyrocopterrel, és élvezd a szelet az arcodon, örülj a különleges látványnak, gyönyörködj a Dunakanyarban, a Börzsönyben és a Pilisben! Repülj, és készíts fotókat, videót, aztán oszd meg az élményeidet a barátaiddal! Akár élőben is nézhetik a mosolyt az arcodon, meg persze mindazt, amit meg akarsz mutatni nekik a levegőből. Repülj! Add ezt az egy szót, és persze vele egy felejthetetlen élményt ajándékba annak, akit szeretsz!
Gyrocopter – Ez nem helikopter csak úgy néz ki!
Különleges repülési tulajdonságokkal megáldott kis szerkezet. A viharos szelet kivéve szinte bármilyen időjárási helyzetben képes repülni. A merevszárnyú repülőtársakkal ellentétben a gyorcopter még kevésbé jó időben is stabilan repül, nem dobálják a légáramlatok. Ez mindenképpen az utasok örömére szolgál, és élvezetessé teszi a repülést azok számára is, akik esetleg hajlamosak a repülőutakon a rosszullétre. Konstrukciójából adódik, hogy ez az egyik legbiztonságosabb repülőeszköz. A legtöbb változatnál a kabin nyitott, ezért zavartalanul, több irányba lehet fotózni, videózni, vagy egyszerűen csak élvezni a panorámát és a repülést.
A gyrocopter – más néven autogyro – a repülőgép és a helikopter keresztezéséből született. A repüléshez szükséges felhajtóerőt a felső rotor lapátok termelik, ezeket a menetszél tartja forgásban. A hátsó propeller csak a felszálláshoz szükséges sebesség eléréséhez kell majd a levegőben a repüléshez szükséges tolóerőt szolgáltatja. Míg a repülőgépnél a szárnyakon keletkezik a felhajtóerő, a gyrocopternél a forgó rotor lapátjain, hasonlóan a helikopterhez. A leglényegesebb különbség, hogy a helikopternél a motor forgatja a rotor-lapátot, a gyrokopternél, pedig a menetszél.
A felszálláshoz kell kifutópálya, a leszálláshoz viszont (széltől függően) nagyon kis hely is elegendő. Miután a gyrokoptert a pilóta bemelegítette és a felszállási irányba állította, megkezdi a rotor-lapátok előpörgetését. Ez úgy történik, hogy a hajtómű egy kapcsolható áttétel segítségével a rotort egy bizonyos fordulatig előpörgeti. Erre azért van szükség, hogy a felszálló út rövidebb legyen, és gépnek ne kelljen túl nagy sebességgel haladni a talajon. Miután a rotor-lapátok elérték a szükséges fordulatot, a pilóta lekapcsolja az előpörgetőt, fokozatosan ráadja a gázt, majd a gép hamarosan felszáll. Ezt követően az emelkedést és a süllyedést a botkormány előre-hátra mozgatásával, illetőleg gázadással és elvétellel szabályozza. A fordulókat a botkormány, illetőleg az oldalkormányhoz kapcsolódó pedálokkal végezi. A gyrocopter vezetése sokkal inkább hasonlít a merevszárnyú kisrepülőgépek vezetéséhez, mint a helikopterekéhez. A felszállási úthossz a felszállósúly, a hőmérséklet, a tengerszint feletti magasság és a szélviszonyok függvényében 15-120 méter között változik. Repülési sebessége 0-150 km/h óra, ez azt jelenti, hogy képes megállni a levegőben.
Az egyik legbiztonságosabb repülőeszköz. Mi van, ha leáll a motor? Mivel a rotor függetlenül a motortól, automatikusan forog, ezért semmi rendkívüli nem történik, ilyen esetben. Ekkor az autogyro lassan kezd süllyedni és álló motorral is minden gond nélkül le lehet szállni vele.
- a repülésben 30-120 kg közötti súlyú utasok vehetnek részt (nagyobb súlyú utas esetén van, hogy a gép fizikai paraméterei nem teszik lehetővé a repülést. Pl alacsony, nagy súlyú utas nem fér be az ülésbe, és az öveket sem nem tudjuk becsatolni rajta)
- 14 év alatt szülői hozzájárulás szükséges
- a repülésen mindenki saját felelősségére vesz részt, az alkalmas egészségi állapot szintén mindenkinek egyéni felelőssége
- bármely a repülés biztonságát veszélyeztető tényező esetén (alkoholos állapot, drog, vagy gyógyszer hatása, stb.) a pilóta a repülést megtagadhatja
A repülési szezon általában kora tavasszal, március végén kezdődik és időjárás függvényében kb. november közepéig tart. Napszakot tekintve pedig napkelte és napnyugta között bármikor lehetséges. Míg a merev-szárnyú repülőeszközöket sokszor a légáramlatok ide-oda dobálják, addig a gyrocopterek ugyanolyan időjárási helyzetben stabilan repülnek. Az időjárási viszonyokkal kapcsolatban mindig a pilóta dönt, és csak akkor teljesíti a repülést, ha nem találja kockázatosnak. Veszélyes lehet például a túl erős szél, a kiszámíthatatlan és változó irányú-erősségű szél, a túl magas, vagy a túl alacsony hőmérséklet. A biztonságos repülés több tényező együtthatója. Függ az aktuális széliránytól, szélerősségtől, a kifutópálya hosszától, talajának minőségétől, a pályát körbevevő tereptárgyaktól, a repülőtér tengerszint feletti magasságától, az utas súlyától, a légnedvességtől és a levegő hőmérsékletétől. A nyitott kabin fokozza a repülés élményét, a gyrocoptert úgy is nevezik, hogy „kabrió helikopter”, így ennek megfelelően kell öltözködni.
- önsúly: 295 kg
- max. felszálló súly: 500kg.
- motor típusa: Rotax 912-es, 1200 ccm-es, 4 hengeres, 4 ütemű
- motor teljesítmény: 100 LE.
- Min. sebesség: 30km/h (0km/h, 3-8m/sec süllyedés mellett)
- Max. sebesség: 160km/h
- Szállítható személyek száma: 2 (ebből egyik a pilóta)
Kubicsek Attila – vezetőpilóta
1996-ban kezdtem repülni, és eddig több ezer órát töltöttem a levegőben. Elsősorban a siklóernyőzést és annak motoros változatát művelem, de repülőgéppel és gyrocopterrel is repülök. A klub vezetése mellett vendéglátással foglalkozom.
Repülési tapasztalataimat az alábbi országokban gyűjtöttem:
Magyarország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia, Albánia, Makedónia, Montenegró, Görögország, Törökország, Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Németország, Olaszország, Franciaország, Monaco, Spanyolország, Portugália, Marokkó, Gambia, Nepál, USA, Peru, Chile, Új-Zéland, Ausztrália
Egyéb érdeklődési körök:
Hegymászás, vitorlázás, kendo, búvárkodás, fotózás, filmezés, zene és képzőművészet, tudomány és utazás.
Jogosítások:
- Siklóernyős pilóta I., II., III.
- Siklóernyős Tandempilóta
- PPG (hátimotoros) pilóta
- PPG trájk pilóta
- Repülõgép pilóta (típusok: Zlin-142, C-152, C-172, C-182)
- Gyrocopter (autogyro) pilóta (típusok: MTO-Sport, Apollo AG-1)
Oktatói jogosítások:
- Siklóernyõs oktató
- PPG szakoktató
- PPG trájk szakoktató
- Tandem szakoktató
- Csõrlés szakoktató
- Biztonságtechnikai szakoktató
- Mentőernyő rendszer használatának szakoktatója
- Gyrocopter gyakorló oktató
A hazai forgószárnyas sportrepülőgépek fejlesztése
A magyar repülés 103 éves története nem igazán bővel- kedik helikopterek gyártásával kapcsolatos üzleti sike- rekkel, ezért annál örvendetesebbek azok a fejlemé- nyek, melyek ezen a területen zajlanak 2005 óta. a mm 2012 novemberi számában megkíséreltem átfogó képet adni az újjászülető hazai sportrepülőgép fejlesztésről és gyártásról, e cikk pedig ennek egy különleges szegmensét kívánja bemu- tatni a forgószárnyú gépek fejlesztési eredményein keresztül.
Történelmi visszatekintés
Már négy évvel a Wright fivérek korszaknyitó sikeres repülését követően világszerte megkezdődtek a tervezői munkák egy függőlegesen is fel- és leszállni képes repülőgép létrehozá- sára. igor sikorsky kijevben látott hozzá egy helikopter meg- alkotásához, de akkor még nem járt sikerrel. az erlső sikeres forgószárnyú, igen sajátos elrendezésű gépet a spanyol Juan de la Cierva alkotta meg 1923-ban, melyet autogironak ne- vezett el, házasítva a motoros légcsavart a motor nélküli for- gószárnnyal.
A Cierva C6 múzeumi másolata
Idővel angliában, a szovjetúnióban és az Usa-ban is sikerrel jártak a forgószárnyas gépek megalkotására tett kísérletek és a 30-as évek közepére megjelentek a fő és farokrotoros ha- gyományos, valamint a koaxiális elrendezésű helikopterek prototípusai is. Az első harci helikopter az FL 282 kolibri volt, melyet a né- met anton Flettner tervezett és 1943-ban állt szolgálatba a haditengerészetnél. a második világháború alatti lázas fej- lesztések eredményeként a Bell és sikorsky helikopterek váltak igazi sikertörténetté, de az igazi áttörést a helikopterek fejlesztésében a gázturbinák megjelenése, majd széleskörű alkalmazása jelentette a háború után. a gázturbina tette le- hetővé a nagyméretű szállító ill. a nagysebességű harci heli- kopterek létrehozását, így az ötvenes évek elejére már mint- egy harmincféle helikopter típus repült világszerte.
Korai helikopter kísérletek hazánkban
Az első kezdetleges, helyből felszállni képes propelleres szer- kezetektől a biztonságos manőverezésre is képes „igazi” heli- kopterek megjelenéséig csaknem három évtized telt el. Bödők zsigmond: magyar feltalálók a repülés történetében című könyve adja talán a legátfogóbb képet arról, hogy mi- lyen szerepet töltöttek be ebben a folyamatban a magyar fel- találók. a kezdeti sikertelen próbálkozáson túl két projekt ér- demel említést: a Petróczy istván, kármán Tódor és zurovecz antal féle Pkz-2 helikopter és az asbóth Oszkár által tervezett aH 4-es koaxiális légcsavarral ellátott helikopter. A Petróczy helikopter – ahogy a korabeli sajtó elnevezte – a katonai megfigyelésre használt léggömbök felváltását hivatott volna szolgálni. a meghajtást 3 csillagmotor, a fel- emelkedést pedig az egymással szemben forgó asbóth-féle „emelőcsavar” biztosította, aki ekkor Fischamendenben a Légcsavarkísérleti intézet vezetője volt. 1918 során több tu- cat kisérlet után 50 m magasságban egy óra lebegést sikerült elérni a szerkezettel. a szerkezet távolról sem volt tökéletes, de sajnálatos módon a további katonai célú kutatásoknak a világháborút lezáró békeszerződések véget vetettek.
Asbóth Oszkár viszont nem hagyott fel a kísérletezésekkel és négy év alatt négy helikoptert tervezett. az első aH 1 jelű helikoptere 1928. szeptemberében emelkedett a levegőbe. a különböző gépekkel mintegy 200 felszállást végeztek és egy alkalommal az aH4 típussal az angol r.n. Liptot repülő- kapitány is felszállt. Tapasztalatairól a Journal of the aeronautical society 1931. júliusi számában ezt írja: „ a helikopter meglepő sebességgel emelkedik függélyesen, tetszés szerinti magasságban és ideig 54 műszaki magazin 2013/4 egy helyben lebeg és tökéletesen kormányozható…rendkí- vüli egyszerűsége és teljesítményei folytán ezt a helikoptert tartom a legértékesebbnek minden eddigiek között…”
Asbóth kísérletei jelentősek voltak nemzetközi összehason- lításban is, gépei stabilitása kielégítő volt a kis magasságú repüléseknél, de az általa alkalmazott merev rendszerű for- gószárnyak helyett a továbblépést a csuklós rendszerű for- gószárnyak jelentették. asbóth úttörő szerepe a helikopterek történetében azonban elvitathatatlan. sokrétű munkásságá- ért 1954-ben a Fédération aéronautique internationale Paris a Paul Tissandier diplomával tüntette ki.
Az Apollo Gyro AG1 autogyro
Az egri székhelyű Halley kft. a legrégebben tevékenykedő kisgépeket fejlesztő és gyártó magyar vállalkozás, mely apolló motoros sárkányairól és az apolló Fox kétszemélyes könnyű sportgépéről vált ismertté. Az autogyro gyártásának ötlete már a 70-es évek közepén megszületett Molnár Zoltán ügyvezető fejében, ezért egy ilyen gép prototípusát meg is épített egy társával. Sajnos akkor még hazánkban ilyen repülőeszköz nem lehetett magántulajdonban, ezért a sorozatgyártást nem indí- tották el. Az autgyrok nem helikopterek, mert más aerodinamikai és meghajtási elven működnek. a rotorlapátok nem kapnak repülés közben a motortól direkt hajtást, hanem maguktól pörögnek fel a menetszél hatására. Ezt autorotációnak nevezik.
- A pilóta mögött található légcsavar tolja előre a gépet, melyet egy olyan motor hajt meg, amit a motoros sárkányokon is szoktak alkalmazni.
- A furcsa szerkezetnek több előnye is van, elsősorban stabilitása és biztonsága.
- Rövid fel- és leszállótávolsága, kis helyigénye van, még rossz talajról, hóról is képes felszállni.
- Teljes költségmutatója sokkal jobb, mint a helikopteré. sú- lya is lényegesen kisebb, mert nincs szükség reduktorra sem a motor és a főrotor között.
- Egyhelyben lebegni nem tud ugyan, de sok helikopteres feladatot is képes ellátni.
További technikai információ a témáról magyar nyelven az alábbi site-on olvasható: http://www.safeflyer.hu/index.php/ cikkek/204-gyro
Az Apollo Gyro AG1
Kétüléses egymás mögötti ülésekkel rendelkező kétkormányos elrendezésű nyitott kabinú gép. szer- kezetét tekintve nagyszilárdságú hegesztett acél váza üveg- szálas kompozit műanyaggal van burkolva, vezérsíkja szintén üvegszálas műanyagból készült.
- Rotorja 8.4 m átmérőjű alumínium, hagyományos rotax 912/914 ultralight gépeken megszokott motor hajtja. Futóműve kovácsolt alumínium, tárcsafékes, rögzíthető kézifékkel van ellátva.
- Üres súlya 256 kg, maximális felszálló súlya 500 kg.
- Sebessége 160 km/h felszálló úthossza max. 70 m.
A gépet először az Aero 2012 németországi szakkiállításon mutatták be. még ebben az évben megkapta a típusbizonyítványt is és ezzel megkezdődhetett a sorozatgyártás. Molnár Zoltán ügyvezető elmondása szerint már tucatnyit értékesítettek a gépből az elmúlt pár hónap alatt.
(FORRÁS: MŰSZAKI MAGAZIN 2013/4)
Kezd egy 20 perces kalanddal!
Ha még nem ültél repülő kabrióban akkor itt az ideje, hogy belekóstolj. Próbáld ki ezt az igazán különleges kis szerkezetet ami a repülőgép és helikopter különös kereszteződéséből született. Ha kipróbáltad és tetszett, akkor repülj egy hosszabbat.
- LEGOLCSÓBB! 20 perc repülési idő. Az idő megosztható 1 vagy 2 fő részére! Ideális az első repüléshez. – 20 perc – 20.000 Ft
- LEGKEDVELTEBB! 45 perc repülési idő. Az idő megosztható 1 vagy több fő részére! Ideális fotózáshoz. – 45 perc – 38.000 Ft
- PREMIUM! 60 perc repülési idő. Az idő megosztható 1 vagy több fő részére! Ideális filmezéshez. – 60 perc – 48.000 Ft
Áraink:
25 perc – 24.000 Ft
30 perc – 28.000 Ft
35 perc – 32.000 Ft
40 perc – 34.000 Ft
45 perc – 38.000 Ft
50 perc – 42.000 Ft
55 perc – 45.000 Ft
60 perc – 48.000 Ft
Minél többet repülsz, annál kedvezőbb az ár. Egy óra felett egyedi árak. 20 perctől osztható a repülés. Egy sétarepülés alkalmával gyönyörű fotók, videók készíthetők! Igény esetén, a repülésről videofelvételt, videoklipet készítünk!
A repülési idő a rotorindítástól, a rotor leállásáig értendő.
A repülésről, igény esetén, videó-felvételt, klipet készítünk. Előzetes megbeszélés szükséges! Ára: 10.000 Ft.
- Gödöllő
- Rétság
Több kialakult repülési útvonalunk van, hogy adott idő alatt minél több látványosságot megnézhess a levegőből.
- 10 perc: Rétság – diósjenői horgásztó – Nógrádi-vár – Rétság
- 15 perc: Rétság – diósjenői horgásztó – Nógrádi-vár – nőtincsi horgásztó – Rétság
- 15 perc: Rétság – Drégely-vár – Börzsöny keleti lejtők – Rétság
- 20 perc: Rétság – diósjenői horgásztó – Nógrádi-vár – nőtincsi horgásztó – Bánki-tó – Rétság
- 20 perc: Rétság – Drégely-vár – Börzsöny keleti lejtők – Bánki-tó vagy Nógrádi-vár – Rétság
- 25 perc: Rétság – diósjenői horgásztó – Nógrádi-vár – Szokolya – Kismaros és a szentendrei szigetcsúcs – Rétság
- 25 perc: Rétság – Drégely-vár – Börzsöny keleti lejtők – Bánki-tó – nőtincsi-tó – Nógrádi-vár – Rétság
- 30 perc: Rétság – diósjenői horgásztó – Nógrádi-vár – Szokolya – Kismaros és a szentendrei szigetcsúcs – Visegrád – Dunakanyar – Rétság
- 40 perc: Rétság – diósjenői horgásztó – Nógrádi-vár – Szokolya – Kismaros és a szentendrei szigetcsúcs – Visegrád – Dunakanyar – Zebegény – Rétság
- 50 perc: Rétság – diósjenői horgásztó – Nógrádi-vár – Szokolya – Kismaros és a szentendrei szigetcsúcs – Visegrád – Dunakanyar – Pilismarót és a Pilis hegység északi része – Zebegény – Rétság
- 60 perc: több irányba is lehet repülni, mint pl.: Esztergom, Szandavár, Szentendre, Megyeri-híd
Ha több információra lenne szükséged, akkor lépj kapcsolatba velünk
- mobil:+3670 466 8691
- email: filmjungle@gmail.com
- személyesen: 1025 Budapest, Gábor Áron utca 62/B
Évszak:
A repüléseket az időjárás alakulásának függvényében, általában március végétől október végéig tartjuk. A gyrocopteres repülésekre a csapadékos idő és a viharos szél nem alkalmas. Van, hogy sajnos a helyszínen, rövid idő leforgása alatt alakulnak ki olyan meteorológiai körülmények, amik a repülés biztonságát veszélyeztethetik, és a repülést nem tudjuk teljesíteni. Természetesen ebben az esetben a repülésre új időpontot egyeztetünk, vagy amennyiben van rá esély és lehetséges, ki kell várni míg az időjárás ismét alkalmas lesz a biztonságos felszállásra. Ha az időjárás megfelelő, gyakorlatilag bármelyik napszak alkalmas repülésre. Kora délelőttől, egészen a késő délutáni órákig. Előfordul, hogy az előre egy adott napra megbeszélt repülést sajnos időjárási körülmények miatt nem tudjuk teljesiteni. Az, hogy az aktuális napon tudunk-e repülni az elgkorábban 48 órával a tervezett repülés előtt derül ki a meteorológiai előrejelzések alapján. Ez egy időjárás-figyelő oldal, amit leggyakrabban használunk: www.windguru.cz
Hogyan kell jelentkezni a repülésre:
Az esetleges hosszabb várakozás elkerülése végett, lehetőleg minél előbb vegye fel velünk a kapcsolatot és jelezze, hogy szeretne repülni. Ezt követően keresni fogjuk a lehetséges időpontokkal és egyéb részletekkel kapcsolatban.
Öltözék, egyebek
- mindenképpen arra készüljön, hogy a levegőben jóval hidegebb lesz, mint a földön állva. Ajánlott a szélálló ruházat. Szezon elején, végén kesztyű viselése is javasolt.
- napszemüveg ajánlott
- bármilyen lábbeli jó, kivétel ami leeshet a lábról pl: papucs
- a repülés előtt mindent ki kell pakolni a zsebekből, ami a levegőben kieshet
- a repülés előtt csak módjával étkezzünk! A hullámzó mozgásra érzékenyebbek semmiképpen ne teli hassal jöjjenek!
- a repülési helyszínre indulás előtt ,minden esetben telefonálni kell, hogy az időjárás nem változott e meg és biztos meg lesz tartva a repülés.
Repülési időpont pontos tartása, késések:
az egyeztetett időpontról elkéső utasoknak a repülését, amennyiben az a repülési ütemtervünket (következő utasok repülése), felborítja, akkor azt a következő képpen tudjuk csak végrehajtani:
- vagy a repülési időt lerövidítve
- vagy az adott napon betervezett utolsó repülés után (ha naplemente előtt még van rá idő)
- vagy egy másik időpontban tudjuk csak teljesíteni
Fényképezőt, kamerát
lehet felhozni, de fontos, hogy az eszköz megfelelően rögzíthető legyen, hogy még véletlenül se essen le. Ez az okostelefonokra is vonatkozik!